Hasznos információk

Hasznos információk

1. Mennyi időn belül kell bejelenteni a belső csőtörést a szolgáltatónak?
2. Hogyan ellenőrizhetjük, hogy nincs-e csőtörés?
3. Nyaralás után erős csatornaszag fogadott a fürdőszobában! Miért?
4. Hogyan védekezzünk a fagy ellen?
5. Mit tegyünk, ha elfagyott a vízmérő?
6. Mire és hogyan igényelhető kártérítés?
7. Hogyan vehető igénybe részletfizetés?
8. Miért nem olvassa le a Zalavíz Zrt. a társasházi mellékmérőket?
9. Mi okozhat eltérést a főmérő és a mellékmérők összesített mérése között?
10. Miért fontos 30 napon belül bejelenteni a felhasználóváltozást?
11. Mi az a víziközmű fejlesztési hozzájárulás? Kinek kell fizetnie, és hogyan határozzák meg a mértékét?
12. Mi is az a MEKH? Milyen ügyben fordulhatok hozzá?
13. Mit tartalmaz a Zalavíz ZRt. Üzletszabályzata? Mi a célja a dokumentumnak? Hol érhető el számomra?
14. Mi számít szabálytalan vízvételezésnek? Milyen szankciókkal jár?
15. Mit jelent a talajterhelési díj? Miért kell fizetnem? Mit tudok tenni azért, hogy ne kelljen fizetnem?
16. Miért kell gondoskodnom a szennyvíztörzs-hálózat fedlapszintje alatti lefolyók elöntés alatti védelméről?
17. Milyen szennyvíz illetve szennyeződés engedhető a szennyvízhálózatba? Mit tilos bejuttatni?
18. Milyen teendőim vannak a bekötővezeték létesítésekor?
19. Csapadékvizet bevezethetem a szennyvíztörzs-hálózatba? Milyen következményekkel jár?
20. Milyen rendszerességgel kerül sor a vízmérő cseréjére? Hogyan értesülök róla? Mi a megoldás akkor, ha nem tudok a vízmérő-csere ideje alatt a helyszínen lenni?
21. Mit jelent a közérdekből történő tűrési kötelezettség? Ki dönti el, hogy mi számít közérdeknek?
22. Mi a vízvételezés? Miért van szükség rá?
23. Kinek kell gördülő fejlesztési tervet készítenie? Mik azok a kulcsdolgok, amit tartalmaznia kell?
24. Mint felhasználónak, milyen kötelezettségeim vannak a szolgáltató számára? Milyen következményekkel járhat ennek elmulasztása?


 1. Mennyi időn belül kell bejelenteni a belső csőtörést a szolgáltatónak?

A belső csőtörést minél előbb, haladéktalanul írásban kell bejelenteni a szolgáltatónak, aki 5 napon belül helyszíni ellenőrzést tart, és megvizsgálja, hogy az elfolyt víz belekerült-e a csatornába. Amennyiben a hálózatellenőrzés során látszik a csőtörés, a javítás megtörtént (számlával igazoltan) és az elfolyt víz nem került be a csatornába, a szolgáltató a meghibásodás időszakára vonatkozóan a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap ivóvíz fogyasztásából számított átlagon felüli szennyvíz díját jóváírja a számlában.

Ha a csőtörés minél előbbi kijavítására a felhasználó nem tesz meg minden szükséges lépést, a jóváírásra több alkalommal nincs lehetőségünk.

 2. Hogyan ellenőrizhetjük, hogy nincs-e csőtörés?

Ellenőrizzék a vízhálózatot: zárjanak el minden vízvételi lehetőséget, majd figyeljék a vízmérőt, ha fogyasztást mutat, akkor a hálózaton szivárog a víz. Mindenképpen javíttassák meg, hiszen egy-két hét alatt a szivárgás felerősödhet, és az elfolyás helyétől függően a lakás is felázhat. Érdemes tudni azt is, hogy a felhasználó belső hálózatán, azaz a vízmérő utáni szakaszon keletkezett csőtörés során elfolyt vizet a tulajdonosnak ki kell fizetnie.

 3. Nyaralás után erős csatornaszag fogadott a fürdoszobában! Miért?

Előfordulhat, hogy hosszabb távollét után hazaérkezve erős csatornaszagot éreznek a fürdoszobában. Ennek oka, hogy a padló-összefolyó vizes bűzzárral van ellátva, azaz kb. 2 deciliternyi víz áll benne, ami a nagy melegben elpárologhat. A kellemetlen szag megszüntetéséhez, a szellőztetésen túl, felülről öntsenek vizet a padlóösszefolyóba A probléma nyáron nemcsak nyaraláskor jelentkezhet. Mivel jellemzően nem árasztjuk el a fürdoszobát vízzel, nem pótlódik a bűzelzáráshoz szükséges vízmennyiség, ezért azt felülről idonként érdemes pótolni.

 4. Hogyan védekezzünk a fagy ellen?

Télen a szabadon hagyott vízvezetékekben, a nem megfelelően védett bekötési vízmérőkben. A megfagyó víz szétrepeszti a vezetéket, s így csőtörést, vízelfolyást okozhat. Mindezt megelőzhetjük, ha időben gondoskodunk

  • a falakon kívüli, illetve a fagyhatárnál magasabban fektetett és nem kellően szigetelt vízvezetékek, kerti csapok víztelenítéséről;
  • az épületen belüli vezetékek illetve szerelvények védelmében a helyiség nyílászáróinak épségéről és a szükséges fűtésről;
  • a vízmérőakna esetlegesen hiányzó fedlapjának pótlásáról;
  • a talajszinttől egy méternél kisebb távolságra lévő csövek, a mérő és az aknafedél hőszigetelő anyaggal történő takarásáról;

A télen használaton kívüli ingatlanok (pl. zártkerti ingatlanok) esetében a felhasználó térítés ellenében kérheti a vízszolgáltatás átmeneti szüneteltetését, így megóvhatja hálózatát a szétfagyástól, az épületet a felázástól. Szüneteltetés iránti kérelmével forduljon ügyfélszolgálati irodáinkhoz.
Az Ön érdekében kérjük, gondoskodjon időben a fagy elleni védekezésről, mivel a vízmérő cseréjének, az elfolyt víznek a költségei a felhasználót terhelik.

 5. Mit tegyünk, ha elfagyott a vízmérő?

A vízmérő elfagyására utalhat, ha az aknában vizet lát, illetve a mérő üvege hálósan megrepedt. A hálózat ellenőrzéséhez zárjon el minden vízvételi lehetőséget. Ha a vízméro ekkor is fogyasztást mutat, akkor a hálózatban csőtörés van.
Ha elfagyott a mérője, haladéktalanul hívja a hibabejelentő telefonszámot, vagy ügyfélszolgálatainkat, ahol a bejelentés alkalmával tájékoztatják a mérő cseréjének - átmérőtől függő - költségeiről is.
A mérőcserét csak a ZALAVÍZ ZRT. munkatársai végezhetik el. A csere időpontját a felhasználóval előre egyeztetjük. A cserét a helyszínen kiállított számla készpénzben történő kifizetése mellett vállaljuk.

 6. Mire és hogyan igényelhető kártérítés?

Kártérítési igényeiket a káresemény észlelését követően 24 órán belül, vagy a következő munkanapon tehetik meg írásban a Zalavíz Zrt felé.
Elérhetőségeink a következők:
Cím: 8900 Zalaegerszeg, Balatoni u. 8.
Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 178.
Fax: 92/500-303
E-mail: ugyfelszolgalat@zalaviz.hu
A Zalavíz Zrt a bejelentést követő 15 napon belül megkezdi az eljárást.
Káresemény:
1. Nem elégséges szolgáltatásból adódó kár.
a. Víznyomással összefüggő probléma (58/2013. (II. 27.) Korm. Rendelet)
b. Vízminőséggel összefüggő probléma (201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet)
2. A szolgáltatás - üzemeltetés tevékenységeivel összefüggő kár (hibaelhárítás, csőtörésből és szennyvízcsatorna dugulásból adódó elöntés, stb.)

 7. Hogyan vehető igénybe részletfizetés?

Csak olyan felhasználóval köthető részletfizetési megállapodás, akinek érvényes közszolgáltatási szerződése van a részvénytársasággal. 6 hónap részletfizetés adható az összegtől és a helyi önkormányzat által hivatalosan igazolt szociális helyzettől függően.

  • Részletfizetés kérése levélben, vagy az ügyfélszolgálaton személyesen a számla lejáratának határidején belül lehetséges.
  • 6 hónapon túli részletfizetési megállapodás csak gazdasági igazgatói engedéllyel köthető.
  • 50.000,- Ft feletti tartozás esetén a hátralék 50%-ának befizetése után részletfizetés adható.

A Zalavíz Zrt. és a felhasználó megállapodását az RS-22-N08 Részletfizetési megállapodás nyomtatványon rögzítik. 

Lakossági felhasználó esetén 250.000.- Ft feletti, nem lakossági felhasználó esetén 500.000.- Ft feletti tartozás következtében nyújtott részlet esetén megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői díjat az adós köteles viselni.

 8. Miért nem olvassa le a Zalavíz Zrt. a társasházi mellékmérőket?

Évről-évre felmerül ez a probléma, de a kivitelezése indokolatlan terheket róna a lakókra és a szolgáltatóra egyaránt:

  • A mellékmérős szerződés megkötéséhez műszakilag is meg kell felelni. Ahol nem megfelelő (ez jellemző a társasházakra általában) a rendszer, ott azt meg kell terveztetni és a kivitelezése is komoly költségekkel bír;
  • Az egyszeri beruházáson túl, 8 évente a felhasználónak kell hitelesíttetnie minden mellékmérőjét.
  • A mellékmérők olvasása nehézkes, hiszen a társasházak nagy részében ezek a költség-megosztó mérők a lakáson belül találhatók;
  • Jelentős díjemelkedéssel járna, hiszen a szolgáltatónak több leolvasót kellene alkalmaznia, valamint nőne a nyomtatvány és a postaköltség is. 
  • A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény 52. § (1) - (2) bekezdése alapján: "Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul. A bekötési vízmérő és a mellékvízmérők mérési különbözeteként megállapított vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat a bekötési vízmérő szerinti felhasználó fizeti meg a víziközmű-szolgáltatónak."
  • Nem fizetés esetén a mellékmérős szerződés felmondható, így a tartozás visszaszáll a társasházra.

 9. Mi okazhat eltérést a főmérő és a mellékmérők összesített mérése között?

Az 58/2013. kormányrendelet szerint, a társasház fogyasztása szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A társasházon belüli mellékmérők "csupán" költségmegosztó mérők, ezek ellenőrzése, esetleges cseréje nem a szolgáltató feladata.
A főmérő és a mellékmérők eltérésnek a legfőbb okai az alábbiak lehetnek, ezért javasoljuk ezek ellenőrzését:

  • nem egyidejű leolvasás
  • nem pontos (hiteles) mellékmérők
  • szabálytalan mellékmérő beépítés
  • "méretlen" vízvételi hely a társasházon belül (pl. garázs, közös helyiség, mosógép csatlakozó lakásokban, stb.)
  • belső csőtörés a főmérő és a mellékmérők közötti vezetékszakaszon
  • "illegális" beavatkozás (pl. mérő fordítva beszerelése, egyéb manipuláció)
  • a vízmérők mérési hibahatára, ez általában +/- 3-5 %

 10. Miért fontos 15 napon belül bejelenteni a felhasználóváltozást?

A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó, a felhasználó elhalálozása esetén az örökös köteles a vízmérőállás megjelölésével az 58/2013 (II.27.) Kormányrendelet 60.§ szerint a víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az üzletszabályzatban meghatározottak szerint.

Amennyiben a változás-bejelentés, vagy a bjelentéshez szükséges adatok hiánypótlása nem történik meg, akkor a Szolgáltató az általa ismert tulajdonossal és/vagy a nyilvántartásban szereplő Felhasználóval szemben érvényesíti a szolgáltatás során felmerült költségeket.Szolgáltató az igénybejlentést elutasítja, ha lejárt határidejű, vagy vitatott számlatartozás áll fenn.

Ha a bejelentés a Felhasználó változás időpontjához képest 15 napon belül történik, a Felhasználó változás átvezethető, amennyiben a rendelkezésre álló határidőn túl, akkor az szerződésszegésnek minősül és kötbér fizetendő. A kötbér mértéke a változás igazolásaként bemutatott dokumentumon szereplő dátumtól (azaz a felhasználó személyét vagy adatait érintő változástól) számított 6 hónap türelmi időt követően a felhasználó részéről 7.000,- Ft/alkalom összegű.

 11. Mi az a víziközmű fejlesztési hozzájárulás? Kinek kell fizetnie, és hogyan határozzák meg a mértékét?

A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról értelmében a nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatónak víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet:

  • közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
  • a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá
  • a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.

Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.

A hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A befizetett hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a víziközmű-szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amelynek alapján, és amelynek mértékéig a Felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.

 12. Mi is az a MEKH? Milyen ügyben fordulhatok hozzá?

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) az energiaszolgáltatók felügyeleti szerve. A víziközmű szolgáltatóval szembeni panaszokkal lehet a hivatalhoz fordulni, jogorvoslatot kérni minden, nem fogyasztóvédelmet érintő (pl. elszámolás, számlázás, mérés, korlátozás, stb.) ügyben.

 13. Mit tartalmaz a Zalavíz Zrt. üzletszabályzata? Mi a célja a dokumentumnak? Hol érhető el számomra?

A Zalavíz üzletszabályzata tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. A célja, hogy a felhasználóknak tájékoztatást nyújtsunk a jogaikról és a kötelezettségeikről.
Az üzletszabályzatunk verziói honlaponunkon megtalálhatók.

 14. Mi számít szabálytalan vízvételezésnek? Milyen szankciókkal jár?

Szabálytalan közműhasználatnak minősülnek azok az esetek, amikor a felhasználó a szolgáltató hozzájárulása nélkül vesz igénybe különböző víziközmű szolgáltatásokat. Ilyenek például:

  • szolgáltató tudomása nélkül köt rá a vezetékrendszerre
  • gazdasági tevékenységhez lakossági áron veszi igénybe a szolgáltatásokat 
  • túllépi a megváltott kvótát
  • manipulálja a mérőt stb.

A szabálytalan közműhasználatot kötbér terheli.

 15. Mit jelent a talajterhelési díj? Miért kell fizetnem? Mit tudok tenni azért, hogy ne kelljen fizetnem?

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a szennyvíz azon kibocsátóját terheli, aki az egyébként műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Akkor kell fizetni a talajterhelési díjat, ha rendelkezésre álló közcsatornára nincs rákötés, és a kibocsátó a keletkezett szennyvíz mennyiség (a fogyasztott ivóvíz) szakcég általi elszállítását, illetve ártalmatlanítását nem tudja igazolni.

Műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásásval biztosítható.

 16. Miért kell gondoskodnom a szennyvíztörzs-hálózat fedlapszintje alatti lefolyók elöntés alatti védelméről?

A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője biztosítja az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését.
A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét, visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett fogyasztók figyelmét.

 17. Milyen szennyvíz illetve szennyeződés engedhető a szennyvízhálózatba? Mit tilos bejuttatni?

A közhiedelmekkel ellentétben a szennyvízcsatornába nem engedhető bele minden, ami a WC-n, a víznyelőn és az aknafedlapon keresztül bele lehet ereszteni. A szennyvízelvezetőbe bocsátható anyagok mennyiségét, minőségét jogszabályok szabályozzák.
A jogszabályok alapján a szennyvizeket két fő csoportra osztjuk:

  • háztartási szennyvíz,
  • ipari szennyvíz. 

Háztartási szennyvíz az a szennyvíz, ami az emberi tartózkodás céljára szolgáló területről, emberi anyagcsere, háztartási tevékenység stb. során kerül a hálózatba.
Ipari szennyvíz minden olyan szennyvíz, amely ipari, kereskedelmi tevékenységet folytató ingatlanból származik.

Az 58/2013.(II.27.) Kormányrendelet rögzíti, hogy a szennyvízelvezető rendszerbe tilos olyan szennyvizet bevezetni, mely:

  • a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét veszélyezteti, 
  • a szennyvízelvezető, szennyvíztisztító műveket rongálja (tégla, kavics, betontörmelék, homok stb.), 
  • a szennyvízelvezető rendszerben dugulást okoz (rongy, pelenka, felmosófej /ún. mop/ stb.), 
  • a szennyvíztisztító telep nehezen, illetve egyáltalán nem képes lebontani (mérgek, nehéz-fémek, olaj, festék stb.).

Azok az anyagok melyeket a szennyvíztisztító telep nehezen, illetve nem képes lebontani, közvetlenül visszajutnak a természetbe, ezért különös figyelmet érdemelnek. A háztartási és az ipari szennyvizek többsége ilyen anyagokat nem tartalmaz. Az ipari szennyvizek rendszeres vizsgálata hivatott megelőzni a természet károsítását. A nehezen bontható anyagok listáját, ezen anyagok koncentrációját a 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet tartalmazza.

 18. Milyen teendőim vannak a bekötővezeték létesítésekor?

A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató az általa megbízott építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező vállalkozó vagy az igénybejelentő által kiválasztott, a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy is elvégezheti. Ezek költségét, illetve díját a megrendelő köteles megelőlegezni, kivéve ha jogszabály alapján mentesül a költség és díj megfizetése alól.

Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.

 19. Csapadékvizet bevezethetem a szennyvíztörzs-hálózatba? Milyen következményekkel jár?

Az elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba (a Zalavíz Zrt. üzemeltetési területén kizárólag ilyen található) nem szabad csapadékvizet juttatni. A nagyobb esőzések esetén előforduló szennyvízkiöntéseket - mivel a szennyvízcsatorna és a szenny-vízátemelők természetesen nem ilyen vízmennyiségre lettek tervezve - a szabálytalan csapadékrákötések okozzák! Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a számított, bevezetett csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű díjat kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának.

 20. Milyen rendszerességgel kerül sor a vízmérő cseréjére? Hogyan értesülök róla? Mi a megoldás akkor, ha nem tudok a vízmérő-csere ideje alatt a helyszínen lenni?

A bekötési vízmérők, vagy más néven a főmérők cseréjére az érvényben lévő előírások szerint 8 évente kerül sor. A csere végrehajtása a víziközmű-szolgáltató feladata és költsége. A mellékmérők hitelesítési időtartama 8 év, költségeit a felhasználónak kell viselnie.Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű-szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót.

A víziközmű szolgáltató arról is tájékoztatja a felhasználót, hogy a csere végrehajtására legalább heti egy munkanapon május 1-től szeptember 30.ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít. A csere alkalmával a közszolgáltatási szerződéssel bíró felhasználónak, vagy megbízottjának jelen kell lennie, illetve a csere végrehajtásához a lehetőséget biztosítania kell. Ha a felhasználó nem tud jelen lenni, akkor írásos megbízással a Megbízottja is képviselheti. A kitöltött Megbízást a cserét végző részére át kell adni.

 21. Mit jelent a közérdekből történő tűrési kötelezettség? Ki dönti el, hogy mi számít közérdeknek?

A víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési feladatainak elvégzése során, pl. hibaelhárítás, előre tervezett közérdekű tevékenység, a szolgáltatást korlátozhatja, szüneteltetheti. Ezt közérdekből történő korlátozásnak nevezzük.
A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá. Közérdek a víziközmű hálózat üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátása.
A felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

 22. Mi a vízvételezés? Miért van szükség rá?

Vízvételezés alatt azt értjük, ha a felhasználó nem az ingatlanán lévő ivóvíz bekötővezetéken, hanem közterületi vízvételi helyen (pl.: közkifolyó, tűzcsap) kíván ivóvizet vételezni, például mezőgazdasági tevékenysége ellátáshoz. A vízvételezést írásban kell megrendelni a víziközmű-szolgáltatótól, a megrendeléshez csatolni kell a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulását.
Az érvényes előírások szerint a közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe, háztartási célú vízhasználatra.

 23. Kinek kell gördülő fejlesztési tervet készítenie? Mik azok a kulcsdolgok, amit tartalmaznia kell?

Eddig a víziközmű-szolgáltató éves fejlesztési terveket készített a víziközműre vonatkozóan.
A 2011. évi CCIX. törvény szerint a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel- víziközmű-szolgáltatási ágazatonként 15 éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. Az ellátásra kötelezett (önkormányzat) és a víziközmű-szolgáltató közötti szerződéses jogviszonytól függően került meghatározásra az, hogy kinek a feladata az adott terv típus elkészítése.

 24. Mint felhasználónak, milyen kötelezettségeim vannak a szolgáltató számára? Milyen következményekkel járhat ennek elmulasztása?

A 2011. évi CCIX. törvény és az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet egyértelműen meghatározza a felhasználó jogait és kötelezettségeit is.

A felhasználó kötelezettségei röviden:

  • az ingatlan vízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló berendezések állapotának rendszeres ellenőrzése; 
  • az ellenőrzéskor a házi- és csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a víziközmű-szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a szolgáltató a szolgáltatást korlátozhatja vagy felfüggesztheti; 
  • az 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet 57. § (2) bekezdésben előírt víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a felhasználót a tulajdonában lévő víziközművek rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól. 
  • a szolgáltatást kizárólag a közszolgáltatási szerződésben meghatározott célra és módon veheti igénybe; 
  • meg kell akadályoznia az ivóvíz közműhálózatba bekötött házi ivóvízhálózat, helyi (egyedi) vízbeszerzési helyhez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) való összekötését; 
  • a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani, annak tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a fogyasztásmérő rendellenes működéséről a víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni; 
  • a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt, vagy a közös meg-egyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munka-végzést lehetővé tenni; 
  • a szolgáltató által végzett ellenőrzés lehetőségét biztosítja, az ellenőrzés során a házi és a csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetőleg az elő-írásoktól eltérő közmű használat megszüntetéséről gondoskodni; 
  • a bekötő vezeték ingatlanon található részeinek ellenőrzését, és szerelés miatti hozzáférhetőségét, illetve a vízmérőhely rendeltetésszerű, egyéb anyagoktól mentes használatát biztosítani; 
  • a vízmérőnek, és leszerelését megakadályozó zárak sértetlen megőrzését és védelmét biztosítani; 
  • a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő pótlásának, szerelésének és hitelesítésének költségét megfizetni; 
  • az ingatlan vízellátásával és szennyvízelvezetésével kapcsolatos átalakítási, bővítési és megszüntetési munkákhoz a szolgáltató írásbeli hozzájárulását előzetesen beszerezni; 
  • tartózkodni a bekötővezetéknek földelés céljára történő használatától; 
  • a tulajdonában lévő, a szolgáltatónál nyilvántartásba vett mellékvízmérőt hitelesíttetni a mindenkori mérésügyi jogszabályoknak megfelelően; 
  • a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás díját számla alapján, határidőre megfizetni; 
  • más felhasználási helyre és/vagy más ingatlanra a szolgáltató engedélye nélkül vizet továbbadni; 
  • kártalanítás nélkül tűrni a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását; 
  • tartózkodni a csapadékvizek szennyvízelvezető hálózatba történő bevezetésétől.
  • a közcsatornába bebocsátott szennyvizet károsító és mérgező anyagok küszöbértékeit betartani (lásd: A közcsatornába beengedhető szennyvíz minősége fejezetet); 
  • a közterületen húzódó közvezetéki szakaszon vagy szerelvényeken (tűzcsapok, köz-kifolyók sérülései, csőtörések) észlelt meghibásodásokat, illegális beavatkozásokat, illegális vízvételezést vagy egyéb, a vízszolgáltatás tekintetében a közérdeket sértő vagy veszélyeztető eseményeket a szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni; 
  • szerződésszegő magatartása folytán a szolgáltatónak okozott kárt és költségeket megtéríteni. A kárigény vitatása esetén - amennyiben peren kívüli egyezség nem lehetséges - jogorvoslatra bírósági úton van lehetőség. 
  • a víziközmű szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt, vagy közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérő-helyen a fogyasztásmérő cseréjéhez a munkavégzést lehetővé tenni. 
  • a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét az üzletszabályzatban meghatározott időszakonként megújítani, és a kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét biztosítani.

A kötelezettségek elmulasztásának estén, különböző feltételek betartásával, a szolgáltató korlátozhatja, szüneteltetheti a szolgáltatást, a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, többletköltségeit a felhasználóval megtéríttetheti, kötbért érvényesíthet, jogi úton érvényesítheti követeléseit.